Cinege

Repülj ide kis Cinege,

itt van télvíznek ideje.

Alszik már a rét és határ,

eledel ott, terád nem vár.

Nálam, találsz eleséget,

napraforgót, ínyencséget.

Kenyeret, nem adhatok,

begyed bánná, azt nagyon.

Fészket rakhatsz, fenyőfámon,

szénát, találsz a padláson.

Eleséged épp elég lesz,

megvéd téged, puha fészked.

Ha majd jő az ifjú Tavasz,

Télnek írmagja sem marad,

Dalolhatsz, virágos réten,

a következő esztendőben.

 Egy kedves ismerősöm, egy beszélgetésünk alkalmával, kérdezte tőlem, miért nem kezdtem, már előbb írni?

Azt válaszoltam, be kellett járnom az eddigi utam ahhoz, hogy érlelődjön bennem a sok-sok történet és úgy látszik, most jött el az idő a megírásukra, tovább adásukra, így nagymama koromban.

Mary T. Csajághy írói név alatt jelent meg Mesebölcső c. mesekönyvem, melyben sok-sok mondóka, versike, mese, baba gondolat található. Miért is lett a könyv címe Mesebölcső? Szerettem volna egy olyan könyvet írni, amelyben már egészen kicsiknek, nagyobb gyermeknek és a szülőknek is szóló mesék, mondókák találhatóak.  Ahogyan nő a gyermek, úgy változnak a mesék, érdekes állatokról, természetről, barátságról, kalandokról. Rég óta foglalkoztatott, mit gondolhatnak a pici babák, amikor még beszéddel nem tudják kifejezni magukat, gesztusaikkal mit is közvetítenek a szülőnek?  A baba gondolatok c. fejezet erről szól, a baba mondja el gondolatait, a felnőttek nyelvén.  Emlékszem annak idején az én nagymamám is rengeteg érdekes történetet mesélt nekem, amelyekből töltekezhettem eddigi életem során. Fontosnak tartottam én is, három gyermekemmel a közös mesélés élményének megtapasztalását. Vallom, hogy a mese a legjobb útravaló, amit gyermekünknek adhatunk. Azután, amikor az első unokám megszületett bizony annak már tizenkilenc esztendeje, nap-mint nap én voltam az esti mesélő, kitalált kalandos történetek követték egymást. Lassan két esztendeje lesz, amikor egy édes csöppséggel gyarapodott a családunk, aki előcsalogatta belőlem a dallamos mondókákat, versikéket. Más teendőm nem maradt ezután már csak papírra kellett vetnem, ami bennem szunnyadt. Azóta jönnek sorban a mesék, mondókák, amelyeket megosztok a gyerekekkel és szülőkkel. Mindenkit arra bíztatok, ha van egy álma, mindegy hány éves, tegyen érte és biztosan meg fog valósulni. Az akadályok azért vannak, hogy tapasztaljunk, fejlődjünk, de soha ne forduljunk vissza!!!! Soha nem késő.....de el kell kezdeni......nem kifogást keresni!!!

A sors úgy akarta, hogy találkozzak egy csodálatos tehetséges lánnyal, Antal Zsanettel, aki miután elolvasta Mesebölcső c mesekönyvem kéziratát, olyan karaktereket képzelt el illusztrációként, amelyeket én megálmodtam. Olyan mesekönyvet szerettem volna írni, amelyben már a kicsi gyermeknek és nagyobbacskának is található egyaránt mondóka, mese.Szinte ahogyan nő a gyermek, úgy alakulnak számára a mesék. Rég óta foglalkoztatott, mit gondolhatnak az egészen pici gyermekek, akik még nem tudnak beszélni, hogyan közvetíthetik akaratukat? A mesekönyv Baba gondolatok fejezetében, találhatóak azok a mesék, amelyeket maga a baba mesél el, sajátos nyelvén!  Aztán megtaláltam a kiadómat is! Egy pályázat kapcsán találkoztam össze a Garbo kiadóval, vállalták mesekönyvem kiadását, így nyár végén elkezdődhetett a munka.

Boldogság, hogy Pénteken, átvehettem a kiadótól, a nyomda illatú csodálatos mesekönyvemet, mely nagy büszkeséggel tölt el. Egy álmom vált valóra! A meséim, mondókáim gyermekekről, természetről, kedves állatokról, barátságról, tündérekről, sárkányölő királyfiakról szólnak.

Már rendelhető a mesebolcso@gmail.com e-mail címen, a Ringató mondókák és Varázsmesék facebook oldalon.

Jó mesélést a családnak!

Kötéltánc /Rendkívüli tornaóra/

Rendkívüli tornaóra,

különleges feladat.

Ugrókötél, zeneszóra,

túlzott sikert nem arat.

Pörög-forog a kötél,

két kislány kezében.

Következő te lennél,

feléd lendül éppen.

Ugornék én szívesen,

jobbal, ballal kezdjem?

Cifráznám is mívesen,

ha úgy tartja kedvem.

Lépek jobbra, majd balra,

nem jön ki a lépés.

Csárdást lejtek, ihajla,

pedig nincs felkérés.

Figyelem a kötelet,

egy, kettő, három.

Elkapom az ütemet,

pörgök aztán százon.

Kötéltáncom véget ér,

megszólalt a csengő,

Ugrókötél, pihenni tér,

több babér ma nem nő.

Közeledik Márton napja! Étvágygerjesztő versike a jó Liba falatokhoz!

Márton napi liba étek

Márton napi liba java,

izzik már a kemencéd.

Vendéglősék ajánlata,

sok-sok finom ínyencség.

Először a leves maga,

tele finom apróval.

Azután jön még a java,

bor kíséri, kancsóval.

Ropogós a pecsenyéje,

fenséges királyi étek.

Hája, mája, tepertője,

tányéron hagyni, vétek.

Elfogyott a liba java,

jöhet már a desszert.

Csokoládés körte húsa,

Herceg módra resztelt.

Bőséges volt a vacsora,

dicséri szakácsát.

Márton napi liba fara,

maradt csak a tálcán. 

Ma nem tudtam elmenni az alábbi képen rám vigyorgó tök "legény" mellett, úgy, hogy ne vessem papírra az alábbi sorokat! Így születnek a versikék!

Tök legény

Tök termése vagyok én,

pocakos hetyke tök legény.

Fogazatom elég ritka,

ez lehet a „sármom” titka.

Ábrázatom újra szabta,

Pityu, Erzsi, Béla, Jutka.

Öblös számban, gyertya ég,

világítok, Halloween  éjjelén.

Gesztenye

Én vagyok a gesztenye,

gesztenyefa  gyermeke.

Tavasszal még virág voltam,

Fa tetején illatoztam.

Zöld bölcsőben nevelkedtem,

Nap sugara érlelt engem.

Burkom tüskés takaró,

Mégsem vagyok sündisznó.

Őszre szűk lesz házacskám,

Falevéllel hullok tán.

Földre érve, koccanok,

Házamból ki is bújok.

Mosolygok rád, vegyél fel,

Kosárkádban vigyél el.