Közeleg már Télapó!
Lágy pelyhekben hull a hó,
közeleg már Télapó,
Nagy puttony a hátán,
Manója a vállán,
ha, biztosan jó voltál,
azt kapsz, amit rég vártál.
Közeleg már Télapó!
Lágy pelyhekben hull a hó,
közeleg már Télapó,
Nagy puttony a hátán,
Manója a vállán,
ha, biztosan jó voltál,
azt kapsz, amit rég vártál.
A mai nap örökre emlékezetes marad számomra. Mezőszilasra hívtak mesekönyv bemutatóra és mese délelőttre, a helyi óvodásokkal és a kis iskolásokkal a községi könyvtárba. A gyermekek, egy saját versikémet adták elő, legnagyobb meglepetésemre, amelyet az óvónénik tanítottak be velük. Egy csilingelő hangú kislány pedig, a Mesebölcső c. mesekönyvemben szerepelő Az óriás királylány bánata c. mesémből olvasott fel részletet. Annyira meglepett a kedves fogadtatás, hogy szinte elérzékenyültem és össze kellett szednem magam, hogy mesélni tudjak nekik pityergés nélkül. A sok-sok érdeklődő csillogó szemecske szinte elvarázsolt, mintha én is egy mesében találtam volna magam. Ez a délelőtt megerősített a hitemben, hogy folytatnom kell a mese írást, hiszen megtaláltam a leghálásabb közönségemet, akiknek érdemes írni, a meséket útravalóul adni.Eddig, csak az unokám szemében láttam ezt a csillogást, most egy egész csapat ajándékozott meg vele.
A sors úgy akarta, hogy találkozzak egy csodálatos tehetséges lánnyal, Antal Zsanettel, aki miután elolvasta Mesebölcső c mesekönyvem kéziratát, olyan karaktereket képzelt el illusztrációként, amelyeket én megálmodtam. Olyan mesekönyvet szerettem volna írni, amelyben már a kicsi gyermeknek és nagyobbacskának is található egyaránt mondóka, mese.Szinte ahogyan nő a gyermek, úgy alakulnak számára a mesék. Rég óta foglalkoztatott, mit gondolhatnak az egészen pici gyermekek, akik még nem tudnak beszélni, hogyan közvetíthetik akaratukat? A mesekönyv Baba gondolatok fejezetében, találhatóak azok a mesék, amelyeket maga a baba mesél el, sajátos nyelvén! Aztán megtaláltam a kiadómat is! Egy pályázat kapcsán találkoztam össze a Garbo kiadóval, vállalták mesekönyvem kiadását, így nyár végén elkezdődhetett a munka.
Boldogság, hogy Pénteken, átvehettem a kiadótól, a nyomda illatú csodálatos mesekönyvemet, mely nagy büszkeséggel tölt el. Egy álmom vált valóra! A meséim, mondókáim gyermekekről, természetről, kedves állatokról, barátságról, tündérekről, sárkányölő királyfiakról szólnak.
Már rendelhető a mesebolcso@gmail.com e-mail címen, a Ringató mondókák és Varázsmesék facebook oldalon.
Jó mesélést a családnak!
Mary T. Csajághy nem kevesebbre vállalkozott, minthogy a már előbb említett csodavilágot - melyben a varázslat s a valóság harmonikusan megfér egymás mellett – legújabb könyvén keresztül bemutassa olvasóinak is. Ő bizony jól tudja, mi kell kis olvasóinak, s mindezzel meg is ajándékozza őket verseiben és meséiben. Aki eddig nem ismerte Mary T. Csajághy gyerekeknek szánt műveit, ne habozzon fellapozni ezt a kötetet. Garantálom, hogy nem fog csalódni! Azt is megígérhetem, hogy még egy rossz nap után is mosolyt csal mindenki arcára a Mary által megteremtett világ.
Engedjük hát el magunkat, dőljünk hanyatt, és hagyjuk, hogy elringasson bennünket a Mesebölcső!"
Ma nem tudtam elmenni az alábbi képen rám vigyorgó tök "legény" mellett, úgy, hogy ne vessem papírra az alábbi sorokat! Így születnek a versikék!
Tök legény
Tök termése vagyok én,
pocakos hetyke tök legény.
Fogazatom elég ritka,
ez lehet a „sármom” titka.
Ábrázatom újra szabta,
Pityu, Erzsi, Béla, Jutka.
Öblös számban, gyertya ég,
világítok, Halloween éjjelén.
Egyetértek azokkal a kutatásokkal, amelyek bizonyították, hogy már az anya méhében is hallanak a magzatok, megismerik az anya vagy apa hangját és reagálnak a kommunikációra. Ne késlekedj nem lehet elég korán kezdeni a gyermekeddel való foglalkozást, mesélj neki, meglátod megéri.
Őszi falevél
Táncot lejt kóbor falevél,
felkapja őt, az őszi szél.
Elhagyva árván, eperfa ágát,
felveszi bíborszínű palástját.
Tavasszal, ifjú volt, álmodó,
virágot takart a kis bohó.
Gyümölcsnek tartva szélfogót,
tette, mi éppen dolga volt.
Pörögve, búsan földre tart,
vajon mi vár rá, ott alant?
Gondolat reppen, számtalan,
földet ér lassan, hangtalan.
Egérke éppen elébe ér,
hozzám jöttél, falevél?
Vártalak téged, oly nagyon,
bélelni, téli pamlagom.
Szívesen veled tartok én,
kuncog vidáman falevél.
Nem lesz árván egyedül,
egérke házába, bekerül.